Mától van madárkánk! 

 

Reggel, a városban csatlakozott hozzánk Madara, aki mostantól a „kórus mellé hivatalosan kirendelt, önkéntes helyi segítő" (KMHKÖHS), egész nap velünk van, mindent tud és mindent elintéz, egyebek mellett pl. ő viszi a Hungary feliratot a felvonuláson. Kedves lány, de legalábbis nagyon udvarias .

 

 

Egy rövid egyeztetés után rögtön munkába is lendül, amikor elkalauzol bennünket az első versenyhelyszínünkre, a Lett Egyetem épületébe, hogy igénybe vehessük a rendelkezésünkre bocsátott 10 perces teremmegismerő próbalehetőséget. A 10 perc pont annyira kevés, mint amennyire annak tűnik, ráadásul igen szigorú – csend és egyéb – rend szerint zajlik, csak arra elég, hogy a karnagy lecsekkolja, jó volt-e az elképzelése a bevonulásról és a felállásról, és egy-két dallal kipróbálja a terem hangzását. Ez most leginkább az első sorban érdekes, ahol a zsűri fog helyet foglalni (előre is elnézést mindenkitől, aki a hátsó sorokba fog majd helyet kapni, de ez mégis csak egy verseny ).

 

 

Az egyetemi terem jónak tűnik, remek az akusztikája, jól illika vegyes kamarakórus szekcióba benevezett darabjaink hangzásához.

 

Na de a templom...

A Szent Péter templomtól mindannyian sokkal többet vártunk...
Legalább egy kevés templomi hangzást...
Vagy olyasmit...

 

Rögtön látom, amint elkezdenek énekelni, hogy valami „nagy gáz" van: a legfelső sorban állók a fejüket forgatják, fintorognak és a karnagy is egyre idegesebb...

Hallani hátul én csak azt hallom, hogy szinte teljesen hiányzik a megszokott, jótékony templomi visszhang, az egyének éneke össze-vissza csattog, csapkod a főhajóban, és elemeire esik az egész...

 

 

Levente hallgatózva sétál fel-alá a zsűri asztala és a hátsó médiaszekció között, és csak a fejét csóválja...

 

Ránézek az órámra, és éppen kezd elhatalmasodni rajtam is az aggodalom – hiszen az amúgy is szűkös 10 percünknek már több, mint a fele eltelt –, amikor Zoli megáll, majd gyorsan elkezd valamit mutogatni és magyarázni a kórusnak.
És láss csodát... megint megcsinálta! Kitalál valami szokatlant, a kórus megteszi és a templom mellénk áll! Elkezd úgy szólni, ahogy otthon szólnak az ismerős templomok, és visszaadja az összes energiát, amit a csapat belead egy-egy darab megszólaltatásába! (A módszer egyelőre természetesen teljesen „titokos", hátha nem minden versenytársunk jön rá a trükkre, de a verseny után azonnal meginterjúvoljuk a karnagyot, és biztosan elárulja )

 

A nap további része egy kis városnézéssel és a legjobb szuvenír boltok feltérképezésével telik, a felvonulás hangulatát pedig az alábbi videó úgyis jobban visszaadja, ezért utána már csak néhány tényt és érdekességet (éljenek a statisztikák) olvashat, kedves érdeklődő. 

 

 

 

Mivel végre sikerült végigböngésznem a rendelkezésünkre bocsátott sajtóanyagot, szeretnék megosztani Önökkel néhány izgalmas adatot az országról és a városról, ami egy hétig vendégül lát bennünket, valamint a világ legnagyobb kórusversenyéről, ahol 5 kontinens 73 országának 460 kórusából 27.000 „éneklő ember" találkozik.

 

- Az idén, immár 8. alkalommal megrendezett World Choir Games legnépesebb fellépője a német „Singout Gospel Mass Choir", 109 taggal, de a második helyezett dél-afrikai és a harmadik legnépesebb szingapúri kórus sem sokkal marad el utánuk 108 és 102 taggal.

- Van egy olyan kórus is, amely az elmúlt 16 évben (kétévente van kórusolimpia) minden alkalommal részt vett a versenyen, ők egy gyermekkar Zágrábból, Horvátországból.

- Az összes idő, amit a kórusok itt Rigában a versenyeken való énekléssel töltenek 10.460 perc, ami több mint 7 napnyi összefüggő minőségi kórusmuzsikát jelent.

- A legnépesebb kategóriák: a „Folklór" és a „Gyermekkórusok", ahol 60-60 kórus vetélkedik egymással. Sajnos nekünk is sok ellenféllel kell szembenéznünk, a „Vegyeskarok" kategóriájába 58-an, az „Egyházi zene" kategóriába 52-en neveztünk be...

- Talán nem meglepő, de mindenképpen impozáns, hogy a házigazda Lettországból nevezett a legtöbb kórus, szám szerint 102, őket követi Kína – figyelem, nem tévedés -, 82 kórussal.

- Az idei rendezvény nagy újdonsága, és különlegessége a „Kortárs zene" kategóriában felcsendülő 20, kimondottan a versenyre írt és a közönségnek először itt előadott kórusmű.

- A „World Choir Games"-nek Riga gazdasági életére gyakorolt hatása sem elhanyagolható, támpontnak talán elég, ha csak a szálláshelyeket említem, ahol a részvevők 77.700 vendégéjszakát töltenek el (szigorúan a verseny időtartamát tekintve, de a korábbi érkezések és későbbi hazaindulások ebben nincsenek benne, márpedig, ha valaki messziről érkezik, az nyilván nem sajnál néhány napot a körülnézésre).

 

De persze nemcsak alszunk, eszünk is, a sajtóanyag szerint a résztvevők összesen 37.000 adag ételt fogyasztanak el a verseny ideje alatt. (De ebbe biztosan nem számolták bele az otthonról hozott és a hosszú buszozás alatt „elmajszolt" süteménymennyiséget )
A rendezvény 29 kategóriájában versenyző kórusokat összesen 81 magasan képzett, szakértő zsűritag értékeli, akik a világ 39 országából érkeztek. Róluk majd csak a verseny után tudok érdemben nyilatkozni...

 

Üdvözlettel: Krisztina